История через личность: Историческая биография сегодня / Под ред. Л.П. Репиной. 2-е изд. М., 2010.
Медведева К.Т. Венский мир и предпосылки создания сословной конфедерации 1608 г. // Славяноведение. 1999. № 2.
Медведева К.Т. Внешнеполитическое положение Трансильванского княжества в 50–60-е гг. XVII в. // Османская империя и страны Центральной, Восточной и Юго-Восточной Европы в XVII в. М., 2001. Часть 2.
Медведева К.Т Австрийские Габсбурги и сословия в начале XVII в. М., 2004.
Медведева К.Т. Две судьбы, две карьеры в Дунайской монархии Габсбургов в начале XVII в. (Надоры Иштван Иллешхази и Дёрдь Турзо) // Искусство власти. Сб. в честь профессора Н.А. Хачатурян. СПб., 2007.
Пах Ж.П. Возникновение и развитие помещичьей торговли и товарного производства в Венгрии в XVI в. // Средние века. 1968. Вып. 31.
Репина Л.П. «Новая историческая наука» и социальная история. М., 1994.
Репина Л.П. «Персональная история»: биография как средство исторического познания // Казус. Индивидуальное и уникальное в истории’1999. М., 1999.
Фонт М. Корона, коронация, концепция короны в Венгрии // Рукописный трактат «О коронах» начала XVIII в.: памятник русско-венгерских связей. “A koronákról” egy XVIII. század eleji kézirat, az orosz-magyar kulturális kapcsolatok dokumentuma. Москва; Печ, 2013.
Чизмадиа А., Ковач К, Асталош Л. История венгерского государства и права. М., 1986. Ács Р. Rimay János és manierizmus // Pannon enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom. S. L, 1997.
Acsády I. A pozsonyi és szepesi kamarák. 1565–1604. Bp., 1894.
Adelige Hofhaltung im böhmisch-máhrisch-österreichischen Grenzraum (vöm Ende des XVI. bis zum Anfang des XIX. Jahrhunderts) / Red. R. Kropf, G. Schlag. Eisenstadt, 1998.
Áldássy A. [Ismertetés]: Huba vére. Szemere // Turul. 29. évf. 1911.
Andrási D. Znacenje Ivana Kitonica i Directio Methodica u Madarskoj pravnoj povijesti (Kitonich János és Directio Methodica jelentősége a magyar jogtörténében) // Directio Methodica processus iudiciarii juris consuetudinarii, Inclyti Regni Hungariae per M. Jöannem Kitonich de Koztanicza, art. Liber, et Philosophiae Magistrum, Causarum Regalium Directorem, et Sacrae Regni Hungaria Coronae Fiscalem. Editio prima. Tyrnaviae, Anno Domini, M. DC. XIX. Editio Secunda. Viennae Austriae, Anno Domini M. DC. XXXIV. Metodicna uputa u sudbeni postupak po obicajnom pravu slavnog Ugarskog Kraljevstva sastavio Magistar Ivan Kitonic od Kostajnice magistar lijepih znanosti i filizofie, ravnatelj kralejevskih parnica i odvjetnik svete krune Ugarskog Kraljevstva. Prvo izdanie — Trnavaa, 1619. (Drugo izdane. Bee, 1634. Drugo izdanie preveo Neveb Jovanovic. Pravni fakultét Sveucilista u Zagrebu, 2004).
Angyal D. Késmarki Thököly Imre. Bp., 1888.
Apor P. Metamorphosis Transylvaniae azaz Erdélynek régi együgyű azálatos idejében való gazdaságából e mostani kevely, Cifra, felfordult állapotában koldusságra való változása / Előszó, jegyzetek stb. L. Kócziny. Bukarest, 1978.
Balassi Bálint és kora. Bp., 2004.
Balogh M. Oláh Miklós Hungariája mint művelődéstörténeti kútfő. Bölcsészetdoktori értekezés. Bp. 1903.
Bayer J. A nemzeti játékszín története. Bp., 1887. 1. köt.
Bak J. M. Königtum und Stände in Ungarn im XIV. — XVI. Jahrhundert. (Quellen und Studien zur Geschichte des östlichen Europe. Bd. VI.) Wiesbaden, 1973.
Baranyai Decsi Czimor János Hodoeporiconja (1587) // Filológiai Közlöny. 1965. Vol. XI.
Barta G. Az Erdélyi Fejedelemség első korszaka (1526–1606) // Erdély története. 1. köt.: a kezdetektől 1606–ig / Szerk. L. Makkai, A. Mócsy. Bp., 1986.
Bartoniek E. A magyar királykoronázások története (Az akadémiai kiadó reprint sorozata). Bp., 1987.
Bayer V. Je li Iván Kitonic hrvatski ili madarski pisac? // Historijski zbornik. 1966–1967. Vol. 19/20.
Béli G. Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. BudapestjPécs, 2000.
Benda К., Fügedi E. A magyar korona regénye. Bp., 1979.
Béníts P. Bevezető // Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriája. Tállyai Pál XVII. századi fordításában / Sajtó alá rend. P. Benits I. Bp., 2001. 1. köt.
Bérenger J., Kecskeméti K. Országgyűlés és parlamenti élet Magyarországon 1608–1918. Bp., 2008.
Berenyi I. A magyar Szent Korona. Magyarország címere és zászlaja. Bp., 1996.
Bitcskey I. Pázmány Péter. (Magyar História. Életrajzok). Bp., 1986.
Bitcskey I. Virtus és poézis. Önszemlélet és nemzettudat Zrínyi Miklós műveiben // A Zrínyiek a magyar és a horvát históriában / Szerk. S. Bene, G. Hausner. Bp., Zrínyi kiadó, 2007.
Bojnicic I. Der Adel von Kroatien und Slawonien. Nürnberg, 1899.
Bolgár E. Ebeczky-család nemzedékrendéhez // Turul. 12. évf. Bp. 1894.
Bonis Gy. A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp., 1971.
Bonis Gy. Középkori jogunk elemei. Római jog, kánonjog, szokásjog. Bp., 1972.
Bonis Gy. Révay Péter. Bp., 1981.
Botka T. A Rákócziak ifjabb ága // Győri Történelmi és Régészeti Főzetek. III. 1865.
Burke P. Linguages and Communites in Early Modern Europe. Cambridge, 2004.
Büzek, V, Pálffy, G. Interegrating the Nobility from the Bohemia and Hungarian Lands at the Court of Ferdinand // Historica. Historical Sciences in the Czech Republic. Series Nova. Prague, 2003. Vol. X.
Corpus Juris Hungarici // Magyar Katolikus Lexikon. 1993. 2. köt.
Csorna J. Abauj-Torna vármegye nemes családjai. Kassa, 1897.
Csontosi J. Adalék Oláh Miklós könyvtárához // Magyar Könyvtárszemle. 1883.
Czízi I. Egy nagyívű hivatali karrier kezdetei а XVII. századi királyi Magyarországon. Aszalay István naplója (1624–1631) // Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok). XII (2005). 2. szám.
Dézsi L. Balassa és Rimái Istenes énekeinek bibliographiája. Bp., 1905.
Damaska M. Iván Kitonic i njegova Directio Methodica // Directio Methodica, 2004.
Dominkovits P. Közigazgatástörténet — családtörténet. Egy XVI–XVIII. századi Sopron vármegyei hivatalviselő család, a petőházy Zekék // Fejzetek Győr, Moson és Sopron vármegyek közigazgatásának történetéből. Győr, 2000.
Dominkovits P. Egy XVII. századi Vas vármegyei alispán: felsőkáldi Káldy Péter // Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. Tanulmányok Bariska Isfván 60. születésnapjára / Szerk. L. Mayer, Gy. Tilcsik. Szombathely, 2003. 183–206. old.
Dominkovits P. Földesúri familiáris, vagy megyei hivatalviselő? Bezerédy György soproni alispánsaga (1655–1662) // Fons. (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok). XII (2005). 2. szám.
Dominkovits P. Szombathely privilegizált mezőváros gazdasága, társadalma а XVII. században (1605/1606–1685). Doktori disszertáció (PhD). ELTE Bölcseszéttudományi Kár. Bp., 2009.
Eckhart F. Magyar alkotmány– és jogtörténet / Szerk. B. Mezey (Millenniui magyar történelem). Bp., 2000.
Eckhart F. A szentkorona-eszme története (História incognita). Máriabesnyó;Gödölő, 2003.
Eckhardt S. Balassi Bálint. (Magyar írók). S. a., s. 1.
Eckhardt S. Üj fejzetek Balassi Bálint viharos életéből. Bp., 1957.
Eckhardt S. Fevidéki humanizmus // Balassi-tanulmányok. Bp., 1972.
V. Ecsedy J., Rozsondai M. Nyomdászát és könyvkiadás // Pannon Enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom. Bp., 2000.
Ember Gy. Az újkori magyar közigszgatás története Vöhácstól a török kiűzéséig. Bp., 1946.
Emlékek a majthényi, kesslőkekeői és berencsi Majthényi bárók és urak családi levéltárából. 1451–1728. Bp., 1897.
Engel P, Kristó Gy., Kubinyi A. Magyarország története 1301–1526. Bp., 1998.
Erdély P. Balassi Bálint 1551–1594. (Magyar történeti életrajzok). Bp., 1899.
Esztergomi érsekek 1001–2003 / Szerk. M. Веке. Bp., 2003.
Fabó A. Az 1662. diki országgyűlés.(Toldalék, II).
Fallenbüchl Z. A Szepesi Kamara tisztviselői а XVII–XVIII. században // Levéltári Közlemények. 1967. 2. sz.
Fallenbüchl Z. A Magyar kamara tisztviselői а XVII. században // Levéltári Közlemények. 39. évf. 1968. 1. sz.
Fallenbüchl Z. Magyarország főméltóságai 1526–1848. Bp., 1988.
Fallenbüchl Z. Magyarország főispánjai (Die Obergespane Ungarns) 1526–1848. Bp., 1994.
Fallenbüchl Z. Állami (királyi és császári) tisztségviselők а XVII. századi Magyarországon. Adattár. Bp., 2002.
Fazekas I. Oláh Miklós, Mária királyné titkára (1526–1539) // Habsburg Mária, Mohács Özvegye. A királyné és udvara 1521–1531. Budapesti Történeti Múzeum, 2005. szeptember 30.–2006. január 9. Slovenská národná galéria, 2006. február 2. —április 30. Bp., 2005.
Fazekas L Die ungarische Hofkanzlei und die habsburgische Hof (1527–1690) // Die weltliche und kirchliche Elité aus dem Königreich Böhmen und Königreich Ungarn am Wiener Kaiserhof im XVL–XVII. Jahrhundert / Hrsg. von A. Fundárková, I.Fazekas et alii. Wien, 2013.
Federmayer F. Leopold Peck (1560–1625) kincstárnok és családja // Fejzetek Pozsony történetéből magyar és szlovák szemmel. Pozsony, 2005.
Federmayer F. Nováki Andreasich Mátyás. A győri káptalan jegyzőjének életútja // In laboré fructus. Jubileumi tanulmányok Győr egyházmegye történetéből / Szerk. G. Nemes, Á. Vajk. Győr, 2011.
Federmayer E. Rody starého Prešporka. Genealogický rozbor obyvatel’stva a topográfia mesta podl’a mesta súpisu z roku 1624.. Bratislava; Pressburg; Pozson. 2003.
Felföldi L. Tánctörténet // Magyar Kódex. Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790 / Szerk. Gy. Stemler. Bp., 2000. 3. köt.