Magyarország története. 1526–1686. Bp., 1985. 2. köt.
Magyarország történeti kronológiája / Főszerk. Benda К. 1. köt. A kezetektől 1526–ig.
Harmadik kiadás. Bp., 1986.
Makkai L. Művelődés а XVII. században // Magyarország története 1526–1686 // Főszerkesztő Zs. P. Pach 2. köt.
Maksay F. «A sok nemes országa» // Mályusz Elemér emlékkönyv / Szerk. H. Balázs É., E. Fügedi, F. Maksay. Bp., 1984.
Markó L. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi Lexikon. Bp., 2000.
Mezey B. Dér Verfasser eines ungarischen Rechtsbuches aus dem 16. Jahrhundert: István Werbőczy // Tanulmányok Werbőczy Istvánról. Studien über István Werbőczy / Hrsg. von prof. G. Hamza usw. (MF könyvek XXI). Professzorok Háza, 2001.
Mikó Á., Pálffy G. A győri székesegyház késő reneszánsz és barokk sírkövei (XVI–XVII. század) // Művészettörténeti Értesítő. 48. évf., 1999. 1–4. sz.
Nagy G. «Tu pátriáé, illa tuis vivet in historiis» Előkészület egy új Isthvánffi Miklós életrajzhoz // Századok. 142. évf. 2008. 5. sz.
Nagy I. Magyarország családai czimerekkel és nemzetrendi táblákkal. Pest, 1857–1865. 10 köt.
Nagy I., E Kiss E. A Magyar Kamara és egyéb kincstári szervek / Szerk. E Kiss E. Bp., 1995.
Nagy I. A «bibliás őrálló» fejedelem. I. Rákóczy György a magyar históriában. Bp., 1984. Nehring K. Matthias Corvinus, Kaiser Friedrich III. und das Reich. Zum hunyadisch-habsburgischen Gegensatz im Donauraum (Südosteuropeische Arbeiten 72). 2. erg. Auflage. München, 1989.
Nemeskürty I. Balassi Bálint. (Nagy magyar írók). Bp., 1978.
Noszkkay Ö. Olláh Miklós levelezésének művelődéstörténeti vonatkozásai. (Bölcsészét –’doktori értekezés). Érsekújvár. 1903.
Oborni T. Erdély fejedelmei. Bp., 2002.
Ötvös Lajos: Az 1637–38. évi országgyűlés. Bp., 1914.
Pálffy G., Perger R. A magyarországi török háborúk résztvevőinek síremlékei Bécsben (XVI–XVII. század) // Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok). 5. évf. 1998. 2. sz.
Pálffy G. A bécsi udvar és a magyar rendek а XVI. században // Történelmi Szemle. XLI. évf. 1999. 3–4. sz.
Pálffy G. Medien dér Integration des ungarischen Adels in Wien im XVI. und XVII. Jahrhundert // Collegium Hungaricum-Studien / Hrsg. von G. Ujváry, D. Kerekes. Wien, 2002. Bd. I.
Pálffy G. Egy különleges nemesi karrier а XVI–XVII. században. Hatosi Bálint pápai vicekapitány és családja története. (Jókai könyvek III). Pápa, 2005.
Pálffy G. Egy horvát-magyar főúri család a Habsburg Monarchia nemzetek feletti arisztokráciájában. A Zrínyiek határokon átívelő kapcsolatai // A Zrínyiek a magyar és a horvát históriában / Szerk. S. Bene, G. Hausner. Bp., 2007.
Pálffy G. The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteenth Century. N.Y., 2009.
Pálffy G. Utak az arisztokráciába — bárói címszerzők а XVI. századi Magyar Királyságban. Bevezetés: A magyar arisztokrácia 1526 után // Arisztokrata életpályák és életviszonyok / Szerk. K. Papp, L. Püski. Debrecen, 2009.
Pálffy G. Dér Aufstieg dér Familie Esterházy in die ungarische Aristokratie. Die kar-riermöglichkeiten dér ungarischen Aristokratie — ein Forschungsdesiderat // Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland. Eisenstadt 2009. Bd. 128.
Pálffy G. A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia а XVI. században (História Könyvtár. Monográfiák XXVII). Bp., 2010.
Pálffy G. A Thurzó család a Magyar Királyság arisztokráciájában // Történelmi Szemle. 2011. Vol. Lili. 1. szám. 63–84. old.
Pálffy G. Thurzó család a Magyar Királyság arisztokráciájában. Egy különleges arisztokrata família Magyarországon // Történelmi Szemle. 2011. Vol. 53. № 1.
Pálffy G. Valóságos és szimbolikus politikai kommunikáció. A magyar országgyűlés helyszínei а XVI–XVII. században // Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon a kezdetektől 1918–ig / Szerk. I. Szíjártó. Bp., 2013.
Pálffy G. Hrvatska i Slavonia u sklopu ugarske kraljevine u XVL–XVII. stoljecu (s posebnim osvrtom a politicke, vojne i drustvene odnose) // Hrvatsko-madarski odnosi 1102–1918.
Pauler Gy. Wesselényi Ferenc nádor és társai összeesküvése 1664–1671. Bp., 1876. 32. old. Péter К. A magyar romlásnak századában (Magyar História). 2. kiadás. Bp., 1979.
Péter K. A Reformáció és művelődés а XVI. században // Magyarország története 1526–1686 / Szerk. R. Várkonyi Á. Bp., 1983. I. köt.
Péter K. Eszterházy Miklós. (Magyar História. Életrajzók). Bp., 1985.
Péter K. A fejedelemség virágkora (1606–1660) // Erdély története. Második kötet 1606–tól 1830–ig / Szerk. L. Makkai, Z. Szász. Bp., 1986.
Péter K. Pázmány Péter és a protestántok // Péter K. Papok és nemesek. Bp., 1995.
Péter K. Lóránffy Zsuzsanna (1600–1660) // Nők a magyar történelemben. Bp., 1997.
Prost F. Die Garten der Fürsten Esterházy // Die Fürsten Esterházy. Magnaten, Diplomaten et Mäzene // Katalog der Ausstellung der Republik Österreich des Landes Burgenland und der Freistadt Eisenstadt «Die Fürsten Esterházy». Eisenstadt, 1995.
Radvánszky B. Magyar családélet és háztartás а XVI. és XVII. században. Bp., 1986. I. köt. (Reprint).
Régi magyar könyvtár. I. Az 1531–től 1711–ig megjelent magyar nyomtatványok könyvészeti kézikönyve. Bp., 1879.
Révai Nagy Lexikon. Bp., 1914. 11. köt.
Rosenthal E. Die Behördenorganisation Kaiser Ferdinands I // Archiv für österreichische Geschichte. 1887. Bd. 49.
Schlett I. A magyar politikai gondolkodás története. Bp., 1996. 1. köt.
Sörös P. Meszleny Benedek // Századok. 1908. 5, 6. füzet.
Szakály E Virágkor és hanylatlás 1440–1711. Bp., 1990.
Szalay L, Salamon F. Galantai gróf Eszterházy Miklós Magyarország nádora. 1583–1622. Pest, 1863. 3 köt.
Szalay L. Werbőczy és Verancsics Antal // Szalay L Válogatott történeti tanulmányok. Bp., 2000.
Szende L. A Rákos mezei országgyűlések története. Bp., 2010.
Szilágyi A. Überblick einer kurzgefassten Geschichte der Esterházyschen Schatzkamer // Die Fürsten Esterházy. Magnaten, Diplomaten et Mäzene // Katalog der Ausstellung der Republik Österreich des Landes Burgenland und der Freistadt Eisenstadt «Die Fürsten Esterházy». Eisenstadt, 1995.
Szinnyei J. Magyar írók élete és munkái. 1899. 6. köt.
Sipos Zs. Borzsova monographiája. Beregszász, 1911.
Szűcs J. A szepesi kamarai levéltár 1567–1813. Bp., 1990.
Szuhay-Havas E. Magyar szentek // White К. Szentek kislexikona. Bp., 1993.
Takáts S. A menyegzőmeghivások és a lakodalmi szokások régente // Takáts S. Buda két árulója. Bp., 1979.
Takáts S. Régi magyar nagyasszonyok. Bp., 1982.
Thaly K. Ináncsi Ebeczky-család nemzedékrendéhoz // Turul. Bp., 1888. IV. köt.
Tóth E., Szelényi K. A magyar Szent Korona. Királyok és koronázások. Bp., 1999.
Üj magyar életrajzi lexikon // Főszerk. L. Markó. 2002. III. köt.
J. Újváry Zs. A ponyvásszekertől a közjó szolgálatáig. Thököly Sebestyén pályafutása // Hadtörténelmi közlemények. 105. évf. 1992. 3. sz.
J. Újváry Zs. Katolikus papot vagy prédikátort? (Nagyszombat város küzdelme a protestáns hitért az 1570–es években.) // A Ráday gyűjtemény évkönyve. Bp., 1994. VII. köt.
Vác E. Két udvar, két főnémesség // A magyar művelődéstörténet / Szerk. S. Domanovszky 3. köt. S.a., s. 1.
Varga Sz. Az 1527. évi horvát-szlavón kettős «királyválasztás» története // Századok. 142. évf. 2008, 5. sz.
Varjas B. Ferenczfi Lőrinc és az első Balassa kiadás. Bp., 1941.
Varjú E. A Turóczi-krónika kiadásai és a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában őrzött példányai // Magyar Könyvszemle. 1902. 10. sz.
R.yárkonyi Á. Rákóczi László naplója és kora // Rákóczi Lászó naplója / Közzéteszi I. Horn (Magyar Hírmondó). Bp., 1990.
R. Várkonyi Á. Vienna, Buda, Constantinople // The New Hungarian Quartely. Bp.. 1984. Vol. XXV. № 94.
VolfJ. Geschichte des Buchdruchs in Böhmrn und Mähren bis 1848. Weimar, 1928.
Wenczel G. Tanulmányok a magyar jogtudomány köréből // Új Magyar Múzeum 1851. 52. év., 1. sz.
Winkelbauer Th. Zur Hofhaltung der österreichischen Neufürsten des XVII. Jahrhunderts am Beispiel der Familie Lichtenstein // Adelige Hofhaltung im österreichisch-ungarischen Grenzraum (vom Ende des XVI. bis zum Anfang des XIX. Jahrhunderts) / Red. R. Kropf, G. Schlag. Eisenstadt, 1998.
Winkler G.J. Das «Esterhásische Feenreich». Musik und Theater am Esterhásischen Hof // Adelige Hofhaltung im österreichisch-ungarischen Grenzraum (vom Ende des XVI. bis zum Anfang des XIX. Jahrhunderts) / Red. R. Kropf, G. Schlag. Eisenstadt, 1998.
Zágorhidi Czigány В. Szombathelyi urbáriumok és inventáriumok а XVI. századból a Magyar Országos Levéltár Urbaria et Conscriptiones gyűjteményéből // Acta Savariensia VIII. Szombathely, 2000.
Zarándy A.G. Egy ezredév // Huba vére Szemere / Összeáll. G.A. Zarándy. Bp., 1910.
Zimányi V. Adalékok Thököly Sebestyén partnerei kereskedelmi tevékenységének történetéhez // Agrartörténeti Szemle. 1984. 1–2. sz.
Zlitiszky J. Kitonich János vélemény a jogászok jogfejlesztő szerepéről // Jogelméleti Szemle. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam és-Jogtudományi Kar. 2007. 2. sz.
Zolnai B. Balassi és Platonizmus. Bp., 1928.
Zombori I. II. Lajos udvara — Szydlowicki Kancellár naplója alapján // Magyar reneszáns udvari kultúra / Szerk. És az előszót írta R. Várkonyi É. Bp., 1987.
Zimányi V. Die Hofhaltung und Lebensweise der Esterházy im XVII. Jahrhundert // Adelige Hofhaltung im böhmisch-mährisch-österreichischen Grenzraum (vom Ende des XVI. bis zum Anfang des XIX. Jahrhunderts) / Red. R. Kropf, G. Schlag. Eisenstadt, 1998.